Kakucs kettő.

Kakucs – az óra járásával ellentétes irányban

Ismét kánikulai hétvégére esett a verseny és nekem megint volt okom az izgalomra.

Utoljára nyolc hete ültem a motoron, mikor szintén ezen a pályán versenyeztünk, csak a másik irányba. Sőt, a motor sem volt beindítva azóta! Gondoltam, majd a szombati versenyeken újra összeszokunk, de ezeken nem tudtunk indulni. A versenytárs, aki a motorokat szállította a helyszínre, későn tudott csak kiérkezni, ezért lemaradtunk.

Az esti szabadedzéssel nyitottunk, ami előtt a motorátvételen és a nevezésen át kellett esni. De a motorom nem indult be… Már-már feladtam az indulást, de miután darabokra szedtük a gyújtást (Babetta), és mindent kimértünk és rendben találtunk, az összerakás után elindult.

Jól mentem, úgy éreztem gyors vagyok, de a köridők végül megcáfoltak. Bár a pályán kevesen előztek meg és sokakat utolértem, a legjobb körömnél sokan jobbat mentek.

De a lényeg, hogy jól éreztem magam!

A vasárnap reggeli kvalifikáción már nem mentem olyan gyorsan, de igazán csak a hőségtől tartottam. Idén is van négy nagyon gyors fiatal, akikkel nem tudok lépést tartani, általában kört kapok tőlük.

Roland, a csapattársam, szintén minden versenyen előttem végez, néha fel tudom tartani, de gyorsabb nálam. Végül van 3-4 motoros, akiket magam mögött tudok tartani, illetve a speciálosok közül is többet. De úgy érzem, nem tudok többet kihozni magamból, a motorom pedig nem sikerült tökéletesre.

Az első futam rajtjánál egy pillanatra befulladt a motorom, sokan elmentek, de az második kanyarban összetorlódtak, én meg hátulról jól kikerültem sokakat. Szerencsém volt, pont jókor érkeztem és jó ívet választottam. A futamon kétszer sikerült üreset váltanom a hátsó egyenes ráfordítóban, ami nem túl szerencsés. Végül nagyjából három kőr volt hátra, amikor a hátsó sikánban rászaladtam a rázókőre (le akartam vágni a sikánt), de pont ott váltottam vissza, és a motor teljesen belassult. Nem értettem mi történt, Roland azonnal megelőzött – a rajt utáni kavarodásban mentem el mellette is – és nem is tudtam tartani a lépést vele. Bár húztam, ahogy csak bírtam, a motor pörgött is, csak nem ment. A sikán utáni jobb-bal-jobb-bal kanyarkombinációt így meglehetősen lassan sikerült teljesítenem. Közben rájöttem, hogy valószínűleg rossz fokozatban vagyok, de a döntögetés közben nem mertem megpróbálni a váltást. Roland elmondása szerint, végig a hátam mögött jött, de egészen eddig nem gondolta, hogy megelőzhet. Hát, így jár aki rázókövön vált sebességet…

A délutáni futamra már viszonylag kedvetlenül mentem fel. Nagy volt a hőség, majd megsültünk, és nem igazán akartam versenyezni. A rajtot jól kaptam el, de a többiek is. Enerváltam motorozgattam, nem volt esélyem senkivel harcolni, akiket tudtam, magam mögött tartottam, aki gyorsabb volt, elment mellettem.

Egy ötödik és egy hatodik hellyel illetve az élménnyel lettem gazdagabb ezen a hétvégén.

A versenyhétvége összefoglaló videóját itt nézhetitek meg:

Motoros üdvözlet Mindenkinek!